Első alkalom

Drága Cseni,

Annyi mondanivalóm van mindig, most meg nem jön. Akkor kezdem ott, hogy hiányzol. Minden nap gondolok Rád. Tudom, ritkán jelentkezem, de ismersz...nincs mentségem :) Írhatnék gyakrabban. Főleg mert én szivesörömest vetem mások szemére, hogy nem írnak. Egyedül érzem magam. Még mindig jó döntésnek tűnik, de már elmúlt az a varázs... Reméltem, hogy majd találkozom egy angol fickóval, akivel kapcsolatba keveredem és majd élünk boldogan. Hát eddig semmi. Itt olyan furcsák a kapcsolatok. Tizenpárévesen már komoly barátja van az ember lányának. Akihez aztán majd hozzámegy és gyereket szül. Nekem ez olyan távoli, nem ezt szoktam meg. Igaz, anya is 18 volt, mikor összekötötte életét apuval. De az más. Nem értem ezt a világot, Cseni. Nem nekem találák ki. Kicsit idegennek érzem magam. Pedig itt aztán többen vagyunk bevándorlók, mint tősgyökeres brittek. Na mindegy. Kicsit magáévá tett a magány. Vagy én őt? Mindenesetre rájöttem, hogy sosem lesz igazi kapcsolatom nem magyarral.